perem    2011

A Perem egy szokatlan kiterjedésű helyspecifikus szobor, melynek az üresen hagyott kiállító tér fontos részét képezi. A falon körbefutó vízszintes sáv egy város-metszetként értelmezhető, melynek elmetszett épületeiben, fent és lent, apró emberek láthatók. Az alapsík út-szerűsége a mozgás érzetét kelti, viszont a figurák – ellentétben a teremben megjelenő antik dombormű-másolat cselekvő, haladó figuráival- minden esetben statikusak, passzívak. Várakoznak, vagy vitetik magukat, de nem mozognak. (Az ember kiszolgáltatottságát próbáltam kihangsúlyozni a nézőpont megadásával is: a néző rálátásával a figurák kicsinysége kerül előtérbe.) A városban való létezés élménye inspirált, személyes élményeket dolgoztam fel egy játékban, melynek a távolság, az idő, a vízszintes-függőleges irányok, hangsúlyok, ritmus voltak az eszközei.